Hogyan lesz együttműködő az ovisom? 2. rész – Játékosság a nevelésben…

Szubjektív könyvajánló sorozat egy bábpedagógus mami tollából. Olyan könyveket veszek elő ebben a sorozatban, melyek segíthetnek, hogy az ovisod együttműködését és szófogadását egyszerű és praktikus ötletek segítségével erősíthesd.

A játékos nevelésről már a köny elolvasása előtt tudtam, hogy hasznos, mert a BÁBbeszéd kapcsán számtalanszor megtapasztaltam már a játék és a játékosság segítő erejét.

Lawrence J. Cohen  Játékos nevelés c. könyve mégis meglepett, mert sokkal többet adott, mint reméltem. Sok elgondolkodtató gondolat, hasznos játékötlet található benne és mindig figyelemmel kíséri azt is, hogy felnőttként mennyire nehezünkre esik sokszor a közös játékba belekezdeni. Ehhez is ad segítséget, tanácsokat és bátorítást a realitás talaján maradva.

5+1 ok, amiért érdemes elolvasnod

  1. Sok könnyen alkalmazható együttműködést segítő tipp van benne érhető és befogadható magyarázatokkal.

  2. Reális és elfogadó a szülőkkel. Beszél arról is, hogy miért esik nehezére a szülőnek leülni a gyerekkel játszani és hogyan tudja ezt mégis megtenni könnyebben. És, hogy miért érdemes mindezt megtenni.

  3. Megmagyarázza, hogy miért fontos a szülő-gyerek közös játékidő és milyen játékoknál lehet kifejezetten segítő, ha nem gyerek-gyerek hanem a szülő és gyerek között alakul ki.

  4. Kritikus ill. nehezen kezelhető nevelési helyzetekre is ajánl egyszerű és könnyen alkalmazható játékos megoldásokat. pl. szeretetpisztoly,  az agresszióhoz való viszonyulásban.

  5. Újragondol sztereotípiákat. Például megmagyarázza, hogy miért jó, ha az anyukák is benne vannak hancurozós játékban. Illetve hogyan lehet több erőt adni a lányoknak és több kapcsolódást a fiúknak, hogy a fiúkat se hagyjuk magukra az érzéseikkel és a lányok is próbálgathassák a szárnyaikat. 

+1.  Külön fejezteben kitér arra, hogy szülőként hogyan töltődjünk mi is fel, hogy            képesek legyünk a játékos nevelésre és az örömteli kapcsolódásra gyerekeinkkel.

Hogyan használom fel a tippeket a mindennapokban? A 3 lépéses módszerrel…

  1. Kiolvasom a könyvet és közben bejelölöm a könyvben, amit újra szeretnék olvasni. Jelölöm emellett azokat a játékokat is, amelyeket ki szeretnék  próbálni.

  2. Egyszerre 1 tippet tesztelek. Ha kipróbáltam, megyek a következőre. Eldöntöm, hogy be tudom-e építeni az eszköztáramba és ha igen, az hogyan kényelmes nekem. Nem várok el magamtól túl sokat, mert egyszerre lehetetlen lenne az egész könyvet “feldolgozni”.

  3. A következő lépésben pedig már egy élesebb helyzetben is bevetem az együttműködést segítő játékot. Például, ha tudom, hogy sűrűbb, nehezebb időszak lesz, akkor több közös játékot tervezek előre, hogy ezzel visszafogjam a hisztis helyzetek kialakulását.

3 konkrét példa a tippek gyakorlati alkalmazására

Három kedvenc tippet, azok közül amelyekt kipróbáltam kiragadok, hogy bemutathassam neked, hogy te is beleláss kicsit, hogy mennyire egyszerűek és hatásosak a könyvben megfogalmazott ötletek:

TIPP: “tankolás”: szeretetölelés, puszi stb. + szeretettojás: mintha egy tojás szétloccsanna a feje búbján és az lefojna a haján és beteríti szeretettel

Miben más ez a tipp vagy inkább játék, mint az amúgy is rendszeres spontán ölelgetés? Segítség benne a tudatosítás, a játékos forma, hogy akkor tankoljunk amikor lemerül a szeretet tankjuk és hogy tudják kérni is. Az érzelmek kifejezésében és tudatosításában is segít. És pl. búcsúzáskor segítség lehet, mert egy rövid megnyutató, feltöltő rituálét lehet pelőle csinálni és egy 5 perces játékos szeretgetéssel a búcsú nyugodt és vidám lehet.

Nekem sokat segített, hogy kimondtam, tudatosítottam, hogy most ezt játszuk és hogy bármikor kérheti a kisfiam a szeretetölelést és én is kérhetem tőle. Így pl. volt olyan, hogy amikor elmentem és más vigyázott rá direkt kérte az ölelést és akkor tudtam, hogy most hosszabban kell “teletankolni” szeretettel.

A szeretettojás pedig egyszerűen még vicces is. Imádja a kisfiam. És ő is ad. A nevetés pedig nagyon jól oldja és kisimítja a napi feszültséget, helyreteszi a lelket. Van, hogy külön kéri például, hogy a lábára is menjen belőle, hogy ugye a lábujjait is szeretem. Minkét lábán persze.

TIPP: Szerepcsere: Kicsit cseréljünk és az ovis is lehessen a felnőtt és mi legyünk kicsit gyerek szerepben.

Nagy kedvencem ezt a játék, mert nem direkt módon segíti a nevelést. Egyrészt feszültségoldó és vicces közös játék, másrészt ha előveszel benne egy olyan kritikus helyzetet mint például a reggeli rutin, amit fordítva eljátszol, akkor legközelebb az éles helyzetben is segítheti a javulást. Nevelést és szófogadást is segíti, mert jól oldja a megbújó feszültségeket, elakadásokat.

Több helyen is olvastam már ezt a tippet és szeretem ezt a játékot újra és újra elővenni dackorszak kezdete óta. Erősíti a gyerek önbizalmát és kiegyensúlyozottabb lesz, ha egy kicsit ő irányíthat. És roppant jól szórakoznak az ovisok, ha a felnőtt viselkedik gyerekként.

Szerepcsere, hogy az ovis is lehessen a felnőtt, és mi legyünk a gyerekek a játékban

A könyv olvasása kapcsán újra játszottunk és például nálunk úgy alakult a játék most, hogy én mint gyerek rosszat álmodtam vagy jót álmodtam, (vagy mindkettőt ) és a kisfiam vígasztalt meg, és jött be hozzám a hálószobába. Még altatódalt is énekelt nekem, hogy vissza tudjak aludni. És eljátszottuk az ovis reggeli búcsúzkodást is fordított szerepben, ő integetett nekem és csukta rám az ajtót. 

TIPP: Nekünk is vannak igényeink: keressünk valakit, aki meghallgat minket!

Ez a tipp azért került ide, mert fontosnak tartom, hogy tudatosítsuk, hogy a gyerekek mellett nekünk is vannak igényeink. Hogy nekünk is van szükségünk figyelemre, meghallgatásra, ahhoz hogy a gyerekekre tudjunk figyelni és bármilyen együttműködést segítő tippet bevetni.

A könyv utolsó fejezete szól erről, ami nagyon rendben van szerintem, mert én is azt tapasztalom, hogy akkor lesz együttműködő az ovis, ha a gyerek és a felnőtt is egyaránt megkapja a szükséges figyelmet, szeretet. Úgyhogy ne sajnáljuk a magunka fordított időt és keressünk valakit aki odafigyelve együttérzően meghallgat minket, hogy utána mi is őszintén tudjunk odafigyeléssel fordulni a gyerekünkhöz és bevonódni a játékába.

Olvassunk bele a könyvbe…

“A játék lehet az a híd, amely újra megteremti  a szülő és a gyerek közötti mély érzelmi köteléket. A közös játék öröme és felszabadultsága sokat enyhíthet a szülői feldatokkal járó stresszen. A játékos nevelés alkalmas arra, hogy a felnőtt a gyerek által szabott feltételekkel beléphessen  a gyerek világába, és ezáltal mindekttejükben  erősödjön a bizalom, a kötődés és az intimitás érzése.”

“A játék olyan eszköz, amellyel a gyerekek felfedezik és sajátjukká teszik a világot, értelmezik új tapasztalataikat, és felépülnek a mindennapok  megpróbáltatásaiból. “

“A történet hallatán a szülők gyakran csak a fejüket csóválják? “Honnan lesz nekem időm minden egyes alkalommal játszani, amikor le kell vágnom a körmét, vagy fel kell öltöztetnem, vagy meg kell fürdetnek?!” Elfelejtik, mennyi idejük megy el jelenleg bosszankodással, myaggatással, könyörgéssel, fenyegetőzéssel. Szerintem az efféle játék mindig olyan befekteteés, ami megtérül, még abban a formában is, hogy egy idő után sokkal gyorsabban el lehet végezni az efféle nemszeretem teendőket. Sőt, akár olyan élvezetessé is válhatnak, hogy meg is szűnnek nemszeretem teendőknek lenni.”

“A játékidő nehezbb műfaj, mint amilyennek elsőre tűnik. Ha nem az lenne, meg sem kellett volna írnom ezt a könyvet. Nekem sem könnyű végig a kapcsolódásra koncentrálni, lelkesnek maradni, a gyerekre figyelni, és félretenni saját problémáimat, terveimet.”

“Az ismert metafora szerint a jó szülő egyszerre ad szárnyakat és gyökereket a gyerkekinek. A lányokat azonban társadalmunk gyakran gátolja abban, hogy felfedezzék magunk körül a világot – ezért nekik abban kell inkább segíteni, hogy próbálgassák a szárnyaikat, távolabbra merészkedjenek, és megtalálját, amiből erőt meríthetnek. A fiúkat ezzel szemben gyakran magukra hagyjuk az érzéseikkel, megfosztjuk őket mindattól a vígasztalástól, amiben a lányok részesülnek – nekik tehát abban kell segítenünk, hogy mélyebbre eresszék a gyökereiket.”

Somfay Alexandra bábpedagógus

Ui. Létrehoztam egy együttműködő ovisok  facebook csoportot, ahol ezekhez hasonló tippeket olvashatsz heti rendszerességgel és megoszthatod a tapasztalaidat egy támogató közösségben, ahol anyukák és óvónők is vannak. Mindenféle ovisokhoz kapcsolódó kérdésre, helyzetre keressük az együttműködő választ és a jól bevált praktikákat. Sokfélék vagyunk, sokféle tapasztalattal és ha megosztjuk egymással könnyebben megataláljuk majd azt a hozzánk közelálló módszert, eszköztárat, amivel együttműködően a gyerek és önmagunk igényeit is figyelembe véve tudunk a mindennapokban boldogulni.

UUi. Ha az együttműködő nevelésben szívesen  kipóbálnád a bábot és a BÁBbeszédet, mint módszert, akkor töltsd le az ingyenes Segítek neki kifejezni BÁBbeszédel összefoglalómat az első lépésekhez.

Miért éri meg a bábot a játékos nevelésben is segítségként használni?

⇒ Mert könnyebben tudja az ovisod a bábon keresztül  kifejezni az érzelmeit.

Örömteli közös játékidőt kívánok neked az ovisoddal!

Leave a Comment

Your email address will not be published. Required fields are marked *