Kipróbáltad már a bábos-játékos kommunikációt? Segített? Keresed a helyét a mindennapjaitokban? Szeretnéd ha rendszeresen és hosszútávon segítségetekre lenne? Előfordult már veled is, hogy bár megtapasztaltad, hogy segíti az érzelmek kifejezését a gyerekednél, de mégsem volt energiád hozzá, hogy elővegyed a bábot?
Mi segíthet, hogy az életetek rendszeres része legyen a bábos játék? Mit tehetsz, ha fejben tudod, hogy BÁBbeszéddel az érzelmek kifejezése könnyebb és hogy együttműködőbb lesz a segítségével a gyereked, mégis a gyakorlatban újra elakadsz a bábos játékkal és csak halogatod, hogy elővegyétek?
Van itt valami titok?
0. lépés?
Igen.
Az igazi kincs a bábos-játékos kommunikációban nem a hiszti leszerelése, hanem az érzelmek kifejezése és a feszültségek elsimítása a játékkal, ami együttműködőbbé és kiegyensúlyozottabbá teszi az ovist. Ennek kulcsa pedig az, hogy rendszeresen használjátok a BÁBbeszédet. Hosszútávon könnyíti meg a mindennapjaitokat. De az elején ez tőled plusz energiát, türelmet és odafigyelést igényel. Ezt bele kell kalkulálni.
A gyerek lelkesedésével nem szokott baj lenni, de magadra is oda kell figyelned. Ahhoz, hogy türelemmel és játékosan fordulj a gyerekhez, kell hogy legyen időd és tered magaddal is foglalkozni. A saját érzelmeidet is kifejezni. Levezetni a felgyülemlett feszültséget. Úgyhogy a rendszerességhez a 0. lépés kulcsa TE vagy és hogy magaddal is törődj, a saját érzelmeid, gondjaid és örömeid is meg tudd osztani másokkal és hogy kikapcsolódj, feltöltődj rendszeresen. Tudom, hogy anyaként ez nehéz. De valahogy olyan ez mint egy építőjáték, ahol te vagy a szilárd alap. Akármilyen csodaszép és stabil dolgot építhetsz, ha az alapok hiányoznak borul az egész.
A gyereknevelés csodálatos életfeladat és sok örömöt ad, de sok energiát el is vesz. A sűrűsödő hisztik jó fokmérői lehetnek a gyereked érzelmi állapotának és figyelmeztethetnek arra, hogy valami érzelmileg kibillentette, vagy erősen foglalkoztatja. Ugyanúgy a türelmetlenségünk, kiborulós reakció a hisztire is fokmérője lehet annak, hogy neked is lazítani kell. A báb segít neked áthangolódni a gyerekre, és kibillenni a saját felnőtt gondolataid, feladataid, gondjaid közül, ha nem vagyunk nagyon túlterhelt. Ha nem megy, mert akkora nyomás rajtad, akkor ne erőltesd, töltődj fel először TE magad.
Személyes sztori. Én most várom a második gyerekemet, egy kislányt tavaszra és kifejezetten sokkolt még a babavárás elején, amikor felismertem, hogy a tűrőképességem teljesen megváltozott. Az első időszakban állandóan rosszul voltam fizikailag és fáradt voltam, ami nem meglepő persze, csak másképp lehet pihenni úgy, hogy már van egy ovis kisfiam. Igen, azért írtam ezt a blogcikket, mert volt hogy nekem se volt kedvem bábot venni a kezembe. Pedig ezt elképzelni se tudtam magamról.
Egyszerűen többet kellett pihennem, töltődnöm, hogy visszaálljon az egyensúly. El kellett fogadnom, hogy más az ingerküszöböm és az alvásigényem. Hogy nem tudok annyi fellépést elvállalni. Végül több teret engedtem a saját időnek, annak, hogy támogató közösségben tudjak töltődni.
Nagyon szeretem a közösségi, csoportos foglalkozásokat, ahol fejlődni, tanulni, töltődni tudok. Így részt vettem Anyacsavar csoportban vállalkozó kisgyerekes anyukákkal együtt és utána Kapcsolódó neveléses csoportban is, ahol a gyereknevelés bábos-játékos oldala mellett új ötleteket kaptam. És a kilencedik hónapban még egy izgalmas szakmai napon is részt tudtam venni, ami a bábterápiáról szólt. (A bábterápiáról és annak is Kiss Ágnes féle változatáról, a Barboncás terápiáról még biztos fogok külön írni…)
Téged mi tölt fel? Van egy listád, fejben vagy papíron, hogy mi segít hogy visszanyerd az energiád és a türelmed? Milyen tevékenység kapcsol ki? Kitől tudsz segítséget kérni, hogy magadra is legyen időd? Csak biztatni tudtak, hogy ne add fel bábos-játékos kommunikációt, ha a kezdeti lelkesedés után megtorpantál is.
Töltődj fel és kezdjetek újra bábozni, hidd el érdemes, mert hosszú távon segítségetekre lesz.